Back To Top

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5

BARCSAY ISKOLA

Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
2000 Szentendre, Kálvária út 18.

A Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum közötti testvériskola-kapcsolat révén idén nyáron tizenhét tanuló és négy pedagógus látogatott el a Tündérkertbe, Erdélybe.   

Most először utaztunk repülővel, ami önmagában nagy kaland volt több tanulónk számára: a reptéri biztonsági rendszer, felszálláskor a fül bedugulás, leszállás után a kapitány megtapsolása, a büfékocsi háromszoros árai, a légörvény, az időeltolódás megtapasztalása miatt. A mindössze egy óra utazás után régi ismerősök, valamint az újonnan bekapcsolódó családok vártak minket a brassói reptéren. Vendéglátóinkkal közösen négy és fél élményekkel teli napot töltöttünk el Kézdivásárhelyen és környékén.   

Megérkezésünkkor a Kézdi Napok rendezvénysorozat záró akkordjába csöppentünk koncertekkel, kirakodóvásárral és színes programokkal meglepve. Másnap végig jártuk a meseszép Hétlétra-vízesést, ahol a helybéli tanárúr kimentett nekünk egy, a vízesésbe zuhant túrabotot, utána rövid sétát tettünk Brassó történelmi belvárosában. A harmadik nap a Veresvízi-tőzegláp természeti szépségeit fedeztük fel fapallón átkelve a mocsáron, mini húsevőnövények és pocsolyának álcázott, feneketlen jéghideg üregek között. Majd egy kiadós ebéd után megcsodáltuk a körpanorámát a Poszkár-tetőről, ahova terepjáróval vittek fel minket. Itt a civil összefogással épített templomban körben állva, egymás kezét fogva a magyar, majd a székely himnuszt énekelve olyan erő és energia töltött el mindenkit, hogy a mai napig töltődhetünk belőle. Következő nap Széphévízen megtekintettük a Székely Határőr Emlékközpontot, majd egy újabb kiadós ebéd után Gyimesfelsőlokon a festői hegyek oldalában a Skigyimes bobpályáit vettük birtokba. Miközben hosszan húzott felfelé minket a felvonó, bőven jutott idő a fenséges hegyek csodálatára, fényképezésére és a morfondírozásra, hogy az erdőből esetlegesen előbukkanó mackó, milyen gyorsan csomagol ki minket a beszíjazott kocsiból. Szerencsére medve nem jött, mi mégis gyorsan száguldottunk lefelé a hegyoldalon, mivel vendéglátóink azt mondták, nem illik fékezni, mi pedig nem akartuk megbántani őket. A nap utolsó eseményeként ellátogattunk a felújított ezeréves határhoz is. Utazásunk utolsó napján Beke Ernő lokálpatrióta és műgyűjtő kalauzolt minket a Kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában mesékkel, játékokkal, rejtvényekkel színesítve az amúgy is érzékszerv kápráztató kiállítást, majd Szántó József mézeskalácsos látott minket vendégül egy kis mézeskalács díszítésre. Utána a 25 éves évforduló kapcsán pólókat készítettünk Györgyjakab Boróka tanárnő irányításával. Délután Bak-Dávid Enikő alapító tag társaságában a 25 éves jubileum alkalmából ünnepi megemlékezésen vettünk részt a kézdivásárhelyi iskolában. A kertjében elhelyezett barátság padon pedig sok kedves, a búcsúzás miatt édes-bús kép készült a testvériskolák tagjairól.  

A programok után a családokhoz hazatérő gyerekeket a híres erdélyi vendégszeretet, helyi ételek és további élmények fogadták minden nap, mint az esti fürdőzés, vagy a délutánonkénti izgalmas medve les. Az éjszakába nyúló beszélgetések és pizsama partik során az idő próbáját kiálló barátságok szövődtek, hiszen a nagy távolság miatt egy évben egyszer, júniusban találkozhatnak a gyerekek, viszont akkor ugyan olyan természetességgel folytatják, mintha közben el sem telt volna 11 hónap.   

Köszönet a lelkes gyerekeknek, a támogató családoknak és a kísérő pedagógusoknak, Cseke Annának és Cseke Bencének. Hálásan köszönjük Gáspár Anna-Mária kézdivásárhelyi tanárnőnek a felejthetetlen programokat. Köszönjük Szentendre Város Önkormányzatának és a Barcsay alapítványnak az anyagi támogatást.  

Bakos Eszter és Regősné Róna Csilla 

 

Hálás vagyok a Jóistennek, a sorsnak, hogy egy ilyen témájú bejegyzést immár kilencedszerre fogalmazhatok meg az erdei vándortábor kapcsán. A 27 résztvevő közül, akik együtt táboroztak július közepén a gyönyörű Balaton-felvidéken, vannak barcsaysok, régi barcsaysok és még régebbi barcsaysok, illetve Ibolya néni, Kókai Ildikó néni és jómagam (Aletta néni). Van, aki hetedszerre tartott velünk, van, aki első táborozó.
 
Össze is állítottam egy statisztikát táborunkról: 120 km, 7 nap, 6 éjszaka (abból egy iszonyú hideg), 1 éjszakai vihar beázásokkal, 1 nappali 8 perces eső, több kint alvás, telihold, sok fagyi, palacsinta, lángos, üdítő, jégkása, 6 alma, 6*2 unalmas szendvics, finom vacsorák, édes tea, nutellás keksz Ibolya nénitől, rengeteg szépkilátás, több, mint 700 lépcső, egy geoda, egy vármúzeum, romok, források, 2 strandolás a Balatonban, őzek, gólyák, millió vízhólyag... És itt rájöttem, hogy legközelebb tényleg írok egy pontos számokkal rendelkező beszámolót.
 
Amit viszont nem lehet számokba önteni: a térképészet, a természetre való rácsodálkozás, a jó beszélgetések, a sok nevetés (inkább korosztályos röhögés), a kedvességek a pedagógusok és társak felé, a kölcsönös gondoskodás.
 
Ilyen egy vándortábor! Próbáljátok ki Ti is! 

A 3. a osztály Ibolya nénivel, Niki nénivel, Aletta nénivel a júniusi hőségriadó alatt 4 napot hűsölt Visegrádon a Mogyoró-hegyen. Azért hazudnék, ha azt írnám, hogy sosem volt melegünk. Évről évre egy csoda: a helyszín, a játék, az együttlét. Táborozni nagyon-nagyon jó! Még visszatérünk ide negyedikben is!

Gallai Aletta

A tanév utolsó napján különös dolog történt iskolánkban: előbújtak a szörnyecskék!

A 2.b osztály tanulói egy kreatív délelőtt során színes, vidám és mókás iskolai szörnyecskéket készítettek különböző anyagokból. Kiderült, hogy ezek a kis lények egész évben az iskola titkos zugaiban rejtőztek: a padok alatt, a folyosó sarkaiban, a könyvek között, sőt még az igazgatói iroda környékén is!

Minden szörnyecske nevet kapott, és egy rövid, vicces üzenettel mutatkozott be. A gyerekek ezután elhelyezték őket az iskola különböző pontjain, hogy a többi tanuló és pedagógus is rábukkanhasson ezekre a kedves kis lényekre. Nagy örömet okozott a keresgélés, hiszen minden szörnyecske egy mosolyt csaló üzenetet hagyott maga után.

A különleges akcióval vidáman búcsúztattuk a tanévet, és egy kis játékot, meglepetést csempésztünk az iskola utolsó napjába. Reméljük, hogy a szörnyecskék a nyári szünet alatt is vigyáznak majd az iskola épületére, és szeptemberben újra találkozunk velük!

A programot szervezte: Pálfi Ágnes, a 2.b osztály osztályfőnöke.

Gyermeknap alkalmából a 2.a osztály a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárba látogatott.
Szerda lévén csak a mi osztályunknak szervezték a foglalkozást, külön köszönjük Zsuzsi néninek és Brigi néninek a lehetőséget.
Nagyon kedves ráhangolódást követően a csapatalakítás mesefigurák szerint zajlott, PomPom-Mazsola-Rumini-Kufli rajzok alapján, s a hozzájuk kapcsolódó könyvekhez gyűltünk körbe.
Idén szintén könyvvadászatra indulhattunk, sok-sok betű céduláját kerestük, melyekből ismert írók neveit rakhattuk ki, s említettük a Janikovszky-évfordulót is.
2.osztályos tananyag a betűrend, így a könyveket is könyvtári rendbe próbáltuk állítani, közben a jelzésekről és külföldi szerzők neveiről is tanultunk újat.
Lázár Ervin meséjét most papírszínház keretében hallgattuk meg, köszönjük az előadást.
Köszönjük a szabad olvasgatási idő kibővítését, mindenkinek elegendő lehetősége volt keresgélni, böngészni.
Kölcsönzésre is kaptunk módot, köszönjük, igazán feltöltődve indultunk útnak.
Nagy örömünkre a Mókus-híd környékén mókust is láttunk, fürge mozdulatain csak ámultunk.
A teremhez visszaérve Segítő Tündérek kéznyomait csodáltuk meg: az asztalokon meglepetés, zsákbamacska-nyomda-lufik-táblarajz, sőt még cseresznye is akadt.
Boldog Gyermeknapot kívánunk minden Gyermeknek és Gyermeklelkét őrző Felnőttnek!
 
A tavasz utolsó napjai a Tavaszbúcsúztató ideje a Mókusosztályban.
Először összegyűjtöttük, mely programokon vettünk részt tavasszal, bőven volt, mire emlékezzünk. 🙂
Ezt követően felköszöntöttük a Születésnaposokat, kis meglepetésüknek nagyon örültek.
2 napig tartó eszem-iszom zárta az Ünnepet.
Nagyon várjuk már a nyarat!

Idén is megrendezésre került a második évfolyamon a „Nagyot mondó” mesélő verseny, melyen minden osztály képviseltette magát. A megmérettetésre a mesélni szerető, szépen ejtő, színesen hangsúlyozó diákokat vártuk. Az eseménynek stílusosan az iskola könyvtára adott helyet. Az esemény nívóját emelte, hogy minden diák alaposan felkészülve, biztos szövegtudással érkezett. Idén is - a hagyományhoz híven – minden versenyző hozhatott egy „barát-vendéget” magával, aki jelenlétével csillapíthatta társa izgalmát, és végig hallgathatta a sok, vidám mesét. A versenyen a kisdiákok gyémánt, arany és ezüst minősítést érhettek el. A sok kedves mesélő közül kiemelten gratulálunk Szabó Alinának (2.a) Várhegyi-Tamás Larának (2.a) és Jamrik Bendegúznak (2.c) a gyémánt fokozatot elért előadásért!

Jövőre is nagy szeretettel várunk vissza minden versenyzőt!

Borbényiné Mócsai Ágnes

szervező

 

Idén mi 3.a-sok Aletta nénivel és Niki nénivel nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megismerjük a #másfélfokoséletmód alapjait. Szeretnék tenni Földünkért, egy élhető, biztonságos jövőért. Túl azon a sok-sok elméleten, amit már mindenki ismer, egyéb izgalmakra is vágyunk. Így jött az ötlet, hogy 2026. május 9-én telekocsikkal egész Lengyeltótiig utazzunk. Ott ehető növényekkel ismerkedtünk a mezőn, megtanultunk fermentálni, s 80-an (!) egy teljes napot jókedvben, szeretetben eltöltöttünk. A bátrak utána a Balatonban is megmártóztak! Felejthetetlen élmény marad!

Az 1. b osztály kis tanulóival március 20-án, egy szép tavaszi délután kesztyűt és zsákot ragadtunk a kezünkbe, és  felkerestük az iskolánkhoz közeli Szmolnica- árkot, hogy az árokban  húzódó tanösvény környékén összegyűjtsük az eldobott szemetet.  25 zsákkal szedett össze a lelkes csipet-csapat! Szülők is csatlakoztak hozzánk, így a nehezebb és veszélyesebb feladatokban számíthattunk a segítségükre. Köszönjük a Városi Szolgáltatónak, hogy a szemét elszállítását rugalmasan megoldotta. Örömünkre szolgál, hogy a Föld napja alkalmából többen is egy szép természeti környezetben tudnak kirándulni, és rengeteg kis növény tudott előbújni a földből akadálymentesen. Számunkra nagyon jó érzés, hogy kis tanulóink nyitottak a természet megóvására, megszépítésére. Remélem még sokáig megőrizzük ilyen szépnek a Kő-hegy lábánál található tanösvényt,  hogy jó érzéssel túrázhassunk benne. Mindenkinek boldog Föld napját kívánunk!

Sümeghy-Flandorffer Mária és Mizsányiné Kovács Judit

A 2026-os szentendrei területi versmondó versenyen iskolánk nagyon szépen teljesített, noha a zsűri szerint idén hangsúlyozottan erős mezőny gyűlt össze a felső tagozaton. A versek kortárs költők tollából a gyerekekről a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóltak. A tartalmi sokszínűség mellett - voltak mulatságosak, ironikusak, meghatóan mélyek - mindegyik igaz és elgondolkodtató volt a maga nemében. A verseny kellemesen családias hangulatban telt, mert noha a versenyzőkben ott van az egészséges izgalom, őszinte öröm évről évre találkozni a környező iskolákból jövő ismerős kollégákkal, gyerekekkel, s bizony régi tanulóinkkal is, és együtt élvezni - az idén a zsűri szerint is - jól kiválasztott verseket.

Alkategóriák