BARCSAY ISKOLA

Március 15. után kirándulni volt a 7. évfolyam a fővárosban. Erről készült ez a beszámoló.

Utazásunk a szentendrei HÉV állomásról indult. Hosszas hévezés után Budapesten kötöttünk ki, ahol volt egy kis időnk bolondozni is.  Egy rövid metrózás után az Astoriánál szálltunk, ahol kezdetét vette a séta.

   Legelsőnek a városfalat és az Astoria Szállót néztük meg kívülről. Mariann nénitől megtudtuk, hogy egykor itt lakott Jókai Mór, Petőfi Sándor, és a felesége Szendrey Júlia is. Itt emléktáblát is készítettek Petőfinek.

   Tovább haladva a Szép utcához érkeztünk, ahol régen a Landerer nyomda volt található, ahol kinyomtatták a 12 pontot.

   Egy kis barangolás után a Ferenciek terén a templomot tekintettük meg, ahol Batthyány Lajost eltemették a kivégzése után.

  Hamarosan közeledtünk a délelőtt fénypontjához, az uzsonnához. De még előtte volt pár megtekintendő reformkori építmény, mint például a Párisi udvar, az akkori „pláza”, valamint Klotild és Matild ikerházak a századfordulóról. Miután megnéztük  ezeket is, végre valahára leülhettünk pihenni, és uzsonnázni, de persze a hülyéskedés sem maradhatott ki. Akiket hajtott a tanulni vágyás, megnézhettek egy ásatást a Március 15-e téren álló templomban, mely Pest legrégibb épülete.

  Mielőtt tovább indultunk volna, rápillantottunk a földbe vésett Duna útjára. 

  Ezután megálltunk Petőfi szobra előtt és elszavaltuk a Nemzeti dalt. Utunk innen a Nemzeti Múzeumhoz vitt.        

  Kisebb-nagyobb epizódok után sikerült tovább indulnunk az Olasz Intézetbe, a Parlament elődjébe. A most hangversenyekre fenntartott teremben leültünk, majd hosszabban beszélgettünk az épületről, művészeti korszakról, amiben készült, és a kor eseményeiről.

  Miután átrágtuk magunkat a témán, lassan indultunk is az ebédelésünk színhelyéhez, egy kisebb kerülővel egy újabb kastély felé.

  Na, és akkor eljött a következő mérföldkő, az ebéd. Jelentem, nem halt senki sem éhen!

  Miután jól bekajáltunk, hogy ledolgozzuk a felszedett kalóriákat, tovább sétáltunk a Duna-part felé. Utolsó megtekintett épületeink, építményeink közt volt a Magyar Tudományos Akadémia és a Lánchíd is.   

  Legvégső utunk a Lánchídon át vezetett a Duna másik partjára. Gyönyörű, kora tavaszi időnk volt egész nap, és felejthetetlen élményekkel gazdagodhattunk ma is. Köszönjük a kísérő tanárainknak a sok türelmet és persze ezt a napot is!